Tel.: (00) 36-20-530-7555
Nagy Károly
Kérjen ingyenes épületdiagnosztikai vizsgálatot!
Az 1960 előtt épült házak többségénél hiányzik, vagy már meghibásodott a vízszintes szigetelés. A szigetelés hiánya szabad utat enged a kapillárisan felszívódó nedvességnek. A víz oldja a talajban lévő ásványi sókat és magával viszi a falazatba. A víz eljut a vakolat felszínéig, ott elpárolog a szabadba, vagy a lakásba. Az ásványi sókat azonban a vakolatban hagyja, az kiszárad, és a térfogata megnő, majd szétfeszíti a vakolatot és az morzsalékossá válik, peregni kezd. A romboló munka nem ér véget, mert a falazat egyre gyengül, vékonyodik. Télen a nedves lábazatok roncsolódása felgyorsul.
A falak belső oldalain a párolgás megnöveli a lakás relatív páratartalmát. A nedves falak reumát, ízületi bántalmakat, a penészgombák számos betegséget, asztmát, allergiát okozhatnak. Ezek a falak igen jó hővezetők, így a többszörösét kell fűtésre költeni, mint a száraz falazatú házakban. A nedves, salétromos házak felújítását rövidebb időközökben kell végezni, mint a szárazakét.
Egyes szigetelési technológiák helytelen kivitelezése csökkenti azok hatásosságát. A rendelkezésre álló technológiák hiányossága és a piaci előnyök szerzése árcsökkentés által, szintén bizonytalanná teszi egyes technológiák alkalmasságát, alkalmazhatóságát és biztonságát. Az Aquapol készülék árát nem befolyásolja más hasonló technológiák ára, mert Magyarországon csak az Aquapol forgalmazhatja.

Lemezbeütés nagy problémája a sarkok és a kapcsolódó válaszfalak bizonytalan szigetelése. Ugyanis a lemezek a sarkokban nem egymás mellett, hanem 90°-os szögben kerülnek egymás mellé. A folytonos falaknál lehetőség van a lemezek hornyainak egymáshoz illesztésére, viszont a sarkokban és a kapcsolódó falaknál ez nem lehetséges. Itt más eljárással, pl injektálással kell a kapilláris felszívódásnak kitett helyeket biztosítani. Ha egy cég nem rendelkezik e- két fajta eljárással, akkor nem tudja garantálni a 100 %-os eredményt.
Külső falak esetében 100 %-os eredményt lemezbeütés vagy fűrészelés
esetén csak akkor érhetünk el, ha a fal belső oldalán az aljzatot a falak mentén kiszedjük és az aljzat szigetelését a lemezzel összekötjük. Ha nincs az aljzatnak szigetelése, helyesebb az aljzatot újra készíteni szigetelve, mert a szigetelés nélküli aljzat a nedvességet átvezetheti a szigetelt fal fölé.
A lemezbeütés, fűrészelés és injektálás igényli a ház kiürítését. A vakolat sérülésével jár. A falazat teljes kiszáradásáig a sérült vakolatot helyreállítani nem lehet. A teljes száradás alatt a falazat nedvességének egy része továbbra is a házba kerül.
A lemezbeütés, fűrészelés erős fizikai hatásnak teszi ki a falazatot. A falazat előzetes szakértői vizsgálata szükséges annak eldöntéséhez, hogy a falazatot ki lehet-e tenni ennek a fizikai terhelésnek. E két technológia helytelen alkalmazása helyrehozhatatlan károkat tud okozni az épület szilárdságában.
Az árverseny szintén e két technológia (lemezbeütés, fűrészelés) hátrányául szolgál, ugyanis a nem kellő felkészültséggel is könnyen hozzá lehet jutni a munka végzéséhez szükséges szerszámokhoz. Innen kezdve a verseny csak a felhasznált anyagok minőségén múlik. E furcsa árverseny miatt kerültek be a falazatba olcsó fóliák, linóleumok, műanyag lapok illetve különbözö módon kezelt vaslemezek. A kapillárisn felszívódó víz többnyire agresszív sókat hordoz. Az agresszív víznek kitett anyagok, ha nem tudnak ellenálni a maró sóknak, rövid időn belül használhatatlanná válnak, és a víz újra megindul fölfelé a falazatban.
Itt kell még megemlíteni, egy furcsa "szárítási" eljárást, amit nem kellően felkészült kőművesek alkalmaznak. Az eljárás, terjedőben van, mert az olcsóságának igen sokan nem tudnak ellenálni.
Alkalmatlansága a kapillári nedvesedés ellen, azonban könnyen belátható.
A különböző "szárító" vakolatokról van szó.
A szárító vakolatok olyan nagy felülettel bíró vakolatok, melyek kamrácskák, pórusok segítségével óriásira növelik felületüket. Ez a megnüvelt felület arrakényszeríti a falazatban feltörekvő vizet, hogy ne a vakolat feületén, hanem a a felszín alatt már elpárologjon. Igy a vakolat felszíne száraz marad. Ez azonban nem szünteti meg a kapilláris felszívódást, hanem a nagy hatásfokú párolgás miatt felgyorsítja azt. A több vízpára a lakásba kerül és ott a bútorok, ruhák függönyök penészesedését okozhatja. A vakolat kamrácskái a víz által odaszállított salétromsóktól megtelnek, így már nem tudja a vizet elpárologtatni. A víz ezért megindul felfelé, majd olyan helyeken tör elő, ahol még szabadon tud párologni. Ez a vakolatrendszer nem szünteti meg a kiváltó okot, a kapilláris felszívódást.
Télen a nedves fal igen sok hőt fog kivezetni a szabadba.